Advent

Újra Advent van, és mi várunk. Mindannyian máshogyan és mindannyian más valamire...Van aki az Aranykor eljövetelére, van aki a világgvégére, és van aki "csak" a karácsonyi ünnepekre. Egy biztos, hogy közeleg a pillanat, mikor a Természet rendje szerint a legsűrűbb sötétben megszületik a Fénymag. Közeleg a téli napforduló, közeleg a karácsony. A Fény elsötétülésének korában, nem csak kívül van az év legsötétebb időszaka, hanem az emberi faj történetében is, hisz be vagyunk zárva az anyag börtönébe, elvakítva az ego vágyaitól... Jézus Krisztus születése ezen a ponton válik igazán lényegessé, mert a krisztusság nem más, mint egy magasrendű minőség. Tűz, amely ha megjelenik egy ember szívében, akkor ott mindent átalakít...

A Szív

Jézusról azt hallottam, hogy a Földön itt jártakor akkora szeretet áradt a szívéből, hogy 40-50 kilométerről lehetett érezni a közeledését. Azt tanította, hogy szeressük egymást, hogy bocsássunk meg egymásnak, nem hétszer, de hetvenhétszer, hogy ne ítélkezzünk, és kincseinket a szívünkbe gyűjtsük, ahol rozsda nem marja és szú nem rágja. Ez a legszebb és legmélyebbre ható tanítás, ami valaha a Földön elhangzott: a szeretet magasabbra emel, mint a tudás.

Az ember megismerkedett a magasrendű törvényekkel, és reményt kapott a megszabadulásra az anyag rabságából. Immár tudott a törvényről, és értelmet nyert a szabad akarat: választani az anyagi test öszönei és a lélek emelkedési, fejlődési vágya között. Persze, mint ez lenni szokott itt a mi világunkban az evangéliummal is szörnyű visszaélések történtek. Az ember elkövetett minden lehetséges hibát a vallási dogmatizmustól kezdve az ateista tudományos fanatizmusig. De egyszer minden tévelygés végetér, és a tékozló fiú elindul hazafelé, Atyja házába...

Az elme fogságában

Születésünnkel behangolódunk a három dimenziós világ rezgésszámára, majd fokról- fokra teljesen azonosítjuk magunkat azzal a fizikai testtel, melyet azért teremtett a Tudat, hogy hordozzon itt bennünket. Az elme a tapasztalás eszköze itt a materiális síkon, amely igazából egy profi intézőnek felelne meg, aki "ismeri" az adott létsík viszonyait  és remekül eligazgatja a Lélek dolgait. Ám az elménk  beleült a trónusba, mely a Szívet illetné, teljesen átvette a kormánybotot és az érzékszervekkel tapasztalható fizikai világra irányítja figyelmünk nagy részét. Szinte tökéletes "emlékezetkiesést" szenvedtünk el, már nem tudjuk, hogy kik is vagyunk... Tévesen azonosítjuk magunkat a hústesttel, és az egos-elménkkel, amely önmagát egy különálló, leválasztott és veszélyeztetett entitásként érzékeli. Itt kezdődnek a szenvedéseink...

Élő mátrix

Nem lehet nem észrevenni, hogy az illúzió fátylai sorban felszakadoznak, és egyre több válik láthatóvá a Valóságból azon elmék számára, akiknek nem elég már a látszatvilág, ezért kellően nyitottak és hajlandóságot mutatnak az ébredésre. Jó hír, hogy a modern fizika kezd tényleg összeérni az ősi szellemi tanításokkal. Egyre többször hallani információ alapú gyógyításról, kvantumtudatról, tudat alapú létezésről. Ennek  jelentősége felmérhetetlenül nagy, hisz teljes paradigmaváltást eredményez, és megadja a választ a régóta makacsul fennálló: szabad akarat vagy végzet kérdésre is...

A Vándor

A Vándor archetípusa gyakran felbukkan a népmesékben, és kiemelt szerepet tölt be a spirituális tanításokban is. Az élet úgy tartandó számon, mint egy utazás, átmeneti állapot, mely kezdődik, telik majd elmúlik, és "rossz lóra tesz", aki örökre be akar itt rendezkedni, és túlzottan ragaszkodni kezd hozzá. A földi utazás megfeleltethető a lélek utazásának életeken át. A megszokott kerékvágásból való kiszakadás, és elutazás idegen földre újjászüli a világot a benyomások frissességének jóvoltából. Az ember rövid idő alatt sűrítve élhet meg annyi eseményt és találkozást, amennyi otthon, a "kemencepadkán" ülve akár évek, évtizedek során esik meg vele...

Annamária képe

Emberség

Az alább következő történet ez egyik legszebb amit mostanában olvastam, ezért megosztom itt a Lélek Café olvasóival. Eszembe jutott, amit Jézus mondott: amikor megtettétek a jót a legkisebb testvéreim egyikével, velem tettétek meg. Az emberi természet a mindennapok apró-cseprő eseményei közepette, az élet műhelyében formálódik gyémánttá vagy sárrá, annak függvényében, hogy miként viselkedünk egymással. Vannak aki "meghalnának" Jézusért, de a legkisebb szívességet sem tennék meg a melletük élőért... Az alábbi történetből kiderül, hogy milyen is az igazi jóság és együttérzés, és miként bomolhat ki egy hétköznapi cselekedetből az Emberség magasiskolája...

 

Csodás hasonlóságok

 
A csoda ott kezdődik (kezdődhet), ahol megáll az ész(!), abban a lenyűgözöttségben, amellyel "nem értjük", miként ismétlődhet ugyanaz a szín és mintázat egy pillangó szárnyain és egy ásvány erezetében, holott nem is ugyanabba a biológiai családba tartoznak! Sőt, az egyiket élőlénynek tartjuk, a másikat meg nem. "Tudományos" szemmel nézve semmi közük egymáshoz!!
A "csodás" ember viszont látja, és beleborzong abba, hogy a Teremtő ugyanazt az ideát öntötte anyagba a rovar és a kőzet megformálásakor, ugyanazt az ősképet álmodta bele ebbe a világba...

Szárnyakat kibontani!

Tegnap elszomorodtam egy pillanatra, hogy nincs már közöttünk Pavarotti, elmúlt az az idő, amikor együtt szárnyalt az égig a három Tenor, és kis idő múlva a világháló jóvoltából beröppent az életembe az Il Volo, az új három Tenor. Jól énekelnek? Persze, csodálatosan! De ennél sokkal többet tesznek. Egy kis menyországot hoznak létre azon a helyen ahol éppen énekelnek...

Ho'oponopono

Megfigyeltem, hogy minden a megfelelő időben ér el az emberhez, akkor, amikor éppen alkalmassá válik a befogadására. A Ho'oponopono módszerével már korábban is találkoztam, láttam ez utcai könyvárus asztalán is, de valahogy nem érte el azt az ingerküszöböt nálam, hogy utánanézzek a dolognak. A napokban "véletlenül" ismét a látókörömbe került, és tegnap estére feszítő kíváncsiság lett úrrá rajtam. Elérkezett az ideje, hogy megismerjem ezt a hawaii technikát, mert csak a segítségével tudok tovább lépni! De vigyázat, amit itt olvasni fogtok, az nagyon "magas labda" az elmének, sőt lehet, hogy olvasván a  soraimat, valamelyikőtökben felmerül majd, hogy "megborultam" kissé...

Merj változtatni!

Mi az az erő, mely megtorpantja a lábakat, melyek odavisznek? Gondolkoztatok már mélyrehatóbban azon, hogy mi az az érzés, mely megbénít, lefagyaszt oly sokszor, mikor ismeretlen helyzetbe kerülünk, vagy egy olyan határhoz, mely úgymond körbeveszi jól megszokott, ismert világunkat?

Oldalak

Ha tetszett a tartalom, iratkozz fel a hírlevélre, hogy rendszeresen értesülhess az új tartalmakról. Feliratkozni ezen a linken tudsz.

Facebook

"Most, hogy elértétek az áldott emberi létformát, nincs más kötelességetek, mint tudakozódni az Abszolút felől"

(Védánta szútra)

Adomány

Kérlek, ha értékesnek, és a magad számára építőnek érzed a honlapon található tartalmakat, támogasd a munkámat lehetőségeid szerint.
Én cserében támogatlak abban, hogy tudatosabb, és ezáltal boldogabb életet élhess!

A honlap támogatója

A Lélek Café honlap az AdminSys Kft. önzetlen anyagi és teljes körű technikai támogatásának köszönhetően működik!

 

http://www.adminsys.hu

Bejelentkezés

"A léleknek lélek iránt való érzékenysége a szeretet." (Hamvas Béla)

Archívum