Jelenlegi hely

Címlap

K-PAX-i gondolatok

Mit szólnátok hozzá, ha egy napon találkoznátok valakivel, aki azt állítja, hogy nem a mi bolygónkról való, hanem csak látogatóban van a Földön? Sőt, azt állítaná, hogy nem is a mi naprendszerünkből, hanem egy másik galaxisból érkezett...

Azt gondolom, az emberek jó része azt gondolná, hogy az illető őrült, és kezelésre szorul, mert téveszméi vannak.

Kevesen lennének azok, akik azt mondanák: nincs ebben semmi rendkívüli, hisz a Valóság sokkal de sokkal kiterjedtebb, mint amit az emberi elme fel tud fogni.

Emberi szemmel nézve, a világmindenség felfoghatatlanul nagy, döbbenetes számú naprendszerrel rendelkezik. Tudományos becslések szerint is 100-800 milliárd galaxis található benne!

Meggyőződésem, hogy az emberi faj nyomorúságos helyzetének egyik fő oka az, hogy túlságosan szűk látókörű. Egész egyszerűen nem megfelelően helyezi el magát a teremtett világon belül.

Az emberek olyanok, mint a nyári pocsolyában úszkáló ebihalak. Fogalmuk sincs arról, hogy a pocsolya kiszáradhat a tűző nap sugaraitól, fogalmuk sincs arról, hogy az ő ebihal létük, egy fejlődési folyamat köztes szakaszát jelenti...

Az ember perclényként viselkedik. Mint faj, nem rendelkezik önazonosság tudattal, így nem rendelkezhet összehangolt fejlődési tervvel sem.

Ezért teszi tönkre lakhelyét a Földet, ezért képes becsapni, kizsákmányolni, sőt megölni a másik embert.

Persze igazságtalan azt mondani, hogy a bolygónk kizárólag a szenvedések helye, hisz van itt bőven szépség és jóság is, mégis sokan úgy gondoljuk, hogy lakóhelyünkön nem mennek a legjobban a dolgok, és az emberi társadalomban sem a magasrendű, nemes, egymás szeretetén és segítésén alapuló elvek vannak legfelül.

Az ember személyes életében is az jelent lehetőséget az emelkedésre, ha találni tud egy vezérfonalat, melyre fel tudja fűzni az életeseményeket.

Ha erőfeszítést teszek azért, hogy önmagam megkeressem. Ki vagyok? Hová tartok?

Ha figyelek arra, hogy betájoljam magam: hol állok? Aztán veszem a fáradtságot és megfogalmazom, hogy hová szeretnék eljutni, kivé szeretnék válni?

Ezt minden sejtemben érzem, ezzel ébredek reggel, ez szövi át minden napomat.

Ennek fényében másnak mutatkoznak a nehézségek. Nem sorscsapásokat, szerencsétlenséget látok többé, hanem feladatokat kezdek látni, melyek megoldásra várnak, és közelebb visznek a célomhoz.

Egyik barátom hasonlata szerint, olyan ez, mint mikor egy kenderkötélre gyöngyöket fűznek. Két gyöngy között a durva kötél feltöri  tenyerem, de sebaj, kúszom tovább a következő gyöngyig.

Mi emberek általában azért vagyunk boldogtalanok, mert nincs fonalunk, ami vezessen. Fogalmunk sincs, hogy kik vagyunk, hová tartunk, vagy ha volt is homályos sejtésünk, eltévedtünk útközben.

Az anyagi célok- egzisztencia, család stb.- jók, de nehézségek esetén nem mindig nyújtanak elegendő támpontot, ugyanis nehézségeink éppen ezeken a színtereken jelentkeznek leggyakrabban.

Ezért, csakis egy magasabb szintű "állampolgárság" jelenthet kiutat, amikoris az ember saját magát egyben földi életet élő embernek, és egy kiterjedtebb, több dimenzióban létező lénynek tudja feltételezni, sőt később érzékelni. 

A K-PAX tipikusan egy tudattágító film.

Egy különös idegen bukkan fel a semmiből egy vasúti pályaudvaron, és vétlenül, egészen hirtelen, rendőrségi eljárás áldozata lesz. Nincs sem csomagja, sem vonatjegye, viszont sötét napszemüveget visel, mert elmondása szerint túl erős a fény ezen a bolygón...

Hová szállítják azonnal? Persze, hogy a pszichiátriára! Ott mondja el, hogy egy K-PAX nevű bolygóról jött, amely a Lant csillagképben van.

A titokzatos férfi Prot-ként mutatkozik be.

Mindvégig érezhető rajta, valamiféle magasrendű kívülállás. Rálát a dolgainkra egy emelkedettebb szemszögből.

Szervezete nem reagál az erős antipszichotikus szerekre, szeme érzékeli az ultraibolya sugarakat.

Csillagászokat is zavarba ejtő részleteket árul el planétájáról és a naprendszerről.

Betegtársainak, kiket évek óta gyógyszerekkel kezelnek, de állapotuk nem javul, olyan támpontokat képes adni, melyeknek segítségével meggyógyulnak.

Elmondja véleményét a Földről és az emberekről, ezzel párhuzamosan elmeséli, hogy miként mennek a dolgok a K-PAX-en. 

Telnek a napok, és mindenki megszereti Protot, mert képes álarcok, játszmák nélkül viszonyulni az emberekhez. Kezelőorvosával azonban közli, hogy hamarosan lejár küldetése a Földön, és hazamegy a saját bolygójára...

Mark Powell vérbeli pszichiáter, aki bár valamelyest hinni kezd Prot földönkívüliségében, nem áll el attól az elképzelésétől, miszerint egy súlyos emberi trauma idézte elő az állapotát, és a K-PAX az ő belső bolygója, ahová elmenekült.

A film minden ízében alkalmas arra, hogy felrázzon bennünket!

Belebújhatunk Prot bőrébe. Azonosságot érezhetünk vele: nem olyan néha, mintha a Föld egy idegen bolygó lenne, és mi valahová máshová tartoznánk?

Azonosulhatunk a lélekgyógyász szkepticizmusával. Nem vagyunk bezárva saját képzeteink börtönébe, hozzáférhetetlenül becsukódva, csak azt észlelve, ami beleillik megszokott világképünkbe?

Prot magasrendű földönkívüli, aki fölötte áll az emberinek, és akinek semmi köze az emberi szenvedéshez?

Prot ember, aki beilleszthető a mi tudásunk keretei közé, mégpedig úgy, hogy őrültnek nyilvánítjuk, és így éppen a normális emberi szint alá soroljuk?

Ki bizonyosságot vár a film végén arra vonatkozóan, hogy mi az igazság valójában,  az csalódni fog...

Mert a választ mindenkinek magának kell megadni...


Ha tetszett a tartalom, iratkozz fel a hírlevélre, hogy rendszeresen értesülhess az új tartalmakról. Feliratkozni ezen a linken tudsz.

Facebook

"Most, hogy elértétek az áldott emberi létformát, nincs más kötelességetek, mint tudakozódni az Abszolút felől"

(Védánta szútra)

Adomány

Kérlek, ha értékesnek, és a magad számára építőnek érzed a honlapon található tartalmakat, támogasd a munkámat lehetőségeid szerint.
Én cserében támogatlak abban, hogy tudatosabb, és ezáltal boldogabb életet élhess!

A honlap támogatója

A Lélek Café honlap az AdminSys Kft. önzetlen anyagi és teljes körű technikai támogatásának köszönhetően működik!

 

http://www.adminsys.hu

Bejelentkezés

"A léleknek lélek iránt való érzékenysége a szeretet." (Hamvas Béla)

Archívum