Jelenlegi hely

Címlap

Elmebetegségekről másképpen

 Előzményként el kell mondanom, hogy körülbelül egy-másfél hónapja ékes fővárosunk közlekedési vállalatának vezetősége, a potyázás elkerülése érdekében beszigorított, és bizonyos járműveken (buszokon, trolikon), csak az első ajtón lehet felszállni. Fel kell mutatni a bérleteket, 65 felettieknek a  személyi igazolványt, avagy érvényesíteni egy darab jegyet, a buszvezető pillantásától kísérve...

Azt is el kell mondanom jó előre, hogy egyáltalán nem haragszom a buszvezetőkre, sőt általában szimpatizálok velük, és elfogadom, hogy ellenőrizniük kell. Ebben a cikkben egy egyedi esetről írok, távol áll tőlem, hogy általánosítsak! Az írás nem söfőrök ellen íródott, hanem az emberség védelmében.

Várakozom a buszmegállóban Kőbányán, szürkés árnyalatú péntek délutánon, mellettem őszhajú idős bácsi áll. 

Végre begördül a 95-ös busz, és nagy meglepetésemre a sofőr kinyitja a középső ajtót. Hű de rendes!- gondolom, nem halt ki még teljesen az emberség!

Miközben kötelességtudó utas módjára az első ajtóhoz lépdelek, és bérletemet bemutatva bebocsájtást nyerek, a kisöreg felkászálódik a középső ajtón.

Éppen odaérek szépkorú bátyámuram mellé, amikor felcsendül a mikrofonos hang a "parancsnoki hídról": "Kérem azt az utast, aki a középső ajtón szállt föl, hogy fáradjon előre, és mutassa be jegyét, bérletét, vagy személyi igazolványát!"

Énrám gondol?- kerekedik el az öreg szeme. -Hisz száz éves vagyok...

Hát...Ezek szerint nem látszik magán! - nézek rá mosolyogva. Próbálom viccesre venni a figurát, de elfacsarodik a szívem.

A kisöreg elindul előre, az utasok között, szó szerint előrefárad, mint azt a vezető "úr" kérte. A busz áll. Előkotorja a személyijét, megmutatja, a busz elindul.

A következő megállónál a műsor megismétlődik. A buszvezető megint érthetetlen módon, idő előtt nyitja ki a hátsó ajtókat, ismét fölszáll egy öregember. A sofőr őt is a vezetőfülke "ítélőszéke" elé citálja, és mivel nincs nála a személyi, leszállítja az öreget. Legalább 70 ránézésre, de inkább 75... Hiába, a szabály az szabály, és mindenkire kivétel nélkül érvényes ugyebár...

Mi történik velünk emberek!? Könyörgöm, mi ez? Ezek voltak az első gondolataim. Aztán a szokványos, ilyenkor "kötelező" érzelmek suhantak át rajtam: harag, némi utálat, és szánalom.

Utólag jött a megértés. 

Rájöttem, hogy túl kell lépnem az olyan felszínes megítéléseken, hogy: hű de bunkó, rosszindulatú egy ember!, és törekednem kell arra, hogy megértsem, hogy valójában mi is történt itt. Mi történik velünk emberekkel? Le kell számolni az ilyen-olyan indulatokkal,  hiedelmekkel,  és megértésre, tisztánlátásra kell törekedni. 

Modortalan, neveletlen ez a buszsofőr? Bal lábbal kelt? Vagy egyszerűen csak egy szabálytisztelő ember?

Nem! Szerintem, egyértelműen nem! Valószínűleg beteg, az elme valamilyen fokú megbetegedésében szenved, és igenis, ezt jól meg lehet állapítani a viselkedése alapján. 

A tisztelet, együttérzés, kedvesség, jóindulat, és segítőkészség az egészséges alapállapot, ehhez képest minden eltérés, korcsosulás az elme kisebb-nagyobb zavarát jelzi! (Barnai Roberto)

A biologika (Új Medicina) szerint, az elmezavar konstellációk akkor keletkeznek, amikor valaki két vagy több egyidejű konfliktust él meg, és ez olyan módon csapódik be az agyba, hogy a túlélést az biztosítja, ha a lélek nem működik teljes "sávszélességben", hanem beszűkül. Állatvilági program: a fajtársak eltávolítására szolgál. Tömegben, a többiek sértő közelségének elhárítására, elkezdték egymást sértegetni, odébb lökődni, így a kolónia szóródott, és több lett a hely.

Az a megtévesztő, hogy ennél a fajta elmezavarnál (agyvelői konstellációnak hívják) nem sérül a logikus, észszerű gondolkodás, ezért lényegében alkalmasak a világban való ténykedésre, de kisebb-nagyobb mértékben torzul az értékítélet, és nem várható a helyzetnek megfelelő érzelmi hozzáállás, és megfelelő morális ítélet! Az illető ember nem tudatos erre, nem lát rá!

Ha ilyen szemmel nézünk körül a világban, láthatjuk, hogy az elme megbetegedése jóval elterjedtebb, mint gondolnánk, és nem a pszichiátriai osztályok lakói az elmebetegek, ahogyan mindig is gondoltuk! 

Miért írtam mindezt le a buszvezetős sztori kapcsán? 

Azért, mert fontos tudni, hogy a szociális érzéketlenség, az együttérzés lecsökkenése, mások kontrollálásának, a másokon való uralkodás kényszere már elmebetegségnek számít, nem egyszerűen "bunkóság", ahogyan azt hajlamosak vagyunk hinni! 

Emberi szint alatti viselkedésforma (meghaladni való elmeprogram!), mely akkor alakul ki, ha valaki nem oldja meg a konfliktusait, és a felhalmozódás miatt sérül az elme működése. Ha valakinél például kényszeres lekezelési hajlamot, sértegetést, szúrkálódást, túlzott nagyzolást, gyűlölködést, nárcizmust, stb. tapasztalunk, akkor tudjunk róla, hogy ez nem egy egészséges ember ellenszenves viselkedése, hanem betegség! Ha az illető megoldja a konfliktusait, visszatérhet a normális kerékvágásba.

Lássunk tisztán és ne felejtsük: elmekonstellációs emberrel fölösleges vitatkozni, győzködni őt stb. mert pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy tisztán lásson. Óvjuk meg saját magunkat attól, hogy sérüljünk általa, mérjük föl, hogy mi a helyzet, ha módunkban áll kerüljük el, ha nem tudjuk, akkor fogadjuk el, hogy most beteg, és ennek megfeleően viszonyuljunk hozzá.

Az emberi faj, egy sor hibás döntés következtében, különböző mentális és testi betegségekben szenved. Ennek eredménye ez az értelmetlen, emebertelen szabályokkal telezsúfolt társadalmi berendezkedés is, ahol ember embernek farkasa, és a buszvezető leküldi a járműről az öreget, mert "ez a szabály".

Neki kell fognunk a gyógyulásnak, és az első lépés ehhez a tisztánlátás. Lássuk meg, hogy miről is van szó valójában! Ezért született ez a cikk is.

Jelenleg az általános viszonyulásunk nagyjából két féle, ha ilyen esetet tapasztalunk. A "forradalmár" típus felháborodik: "na most már elég ebből!", a "jópolgár" típus elfogadja: "ez a szabály, ez van."

Túl kell látnunk a felháborodás dühén, azon, hogy felületesen "tahónak" titulálunk egy embert, és ugyanígy messzebbre kell tekintenünk annál, minthogy a szabályok értelmében elfogadjuk az eféle embertelen viselkedést! Az én világomban egy 80 éves embert nem küldhetnek le a buszról akkor sem, ha ez a sofőr állásába kerül! Ez emberség kérdése! 

Látnunk kell, hogy az ilyen esetekben egyéni, és ebből kifolyólag társadalmi megbetegedésről, korcsosulásról van szó!

Tovább gondolom: ha egy egészséges lelkű buszvezetőt kirúgnának emiatt, rendelkezésre állna az internet nyilvánossága: "Elbocsájtották a buszsofőrt, mert igazolvány nélkül felengedett egy öreget!" Azt hiszem, hogy ezen már nagyon sokan elgondolkodnának: Úristen, milyen világban élünk! Mit erőltetnek ránk szabályként? Azt, hogy ellehetetlenítsük a többi embert? 

Ördögi körben vagyunk. Megoldatlan, felhalmozódott konfliktusok miatt, az emberek jelentős része beszűkült elmeállapotban van, amire rá lehet ültetni egyrészt az értelmetlen szabályokat, másrészt az agymosó reklámokat, amely szabályok és reklámok tovább csökkentik az értékítéletet, és fenntartják a konfliktusokat!

Mindez azért történik velünk, hogy feleszméljünk. Lássunk végre!

A szalmaláng típusú forradalmár hőzöngés, és az "ilyen a világ", és "a szabály az szabály" félelem szülte birkasága idejemúlt. Ezen az úton haladva minden egyre rosszabb lesz! Gondolkozni, megérteni, és változni kell! Felülbírálni mindazt, amit igaznak, érvényesnek hittünk mindeddig!

Az alábbi videón, Barnai Roberto az elmebetegségeről beszél. A 4. perctől a fentebb taglalt agyvelői konstellációról van szó, a felvétel végén pedig elmondja, hogy miként viszonyuljunk ehhez az egész témához. Nagyon ajálom!


Ha tetszett a tartalom, iratkozz fel a hírlevélre, hogy rendszeresen értesülhess az új tartalmakról. Feliratkozni ezen a linken tudsz.

Facebook

"Most, hogy elértétek az áldott emberi létformát, nincs más kötelességetek, mint tudakozódni az Abszolút felől"

(Védánta szútra)

Adomány

Kérlek, ha értékesnek, és a magad számára építőnek érzed a honlapon található tartalmakat, támogasd a munkámat lehetőségeid szerint.
Én cserében támogatlak abban, hogy tudatosabb, és ezáltal boldogabb életet élhess!

A honlap támogatója

A Lélek Café honlap az AdminSys Kft. önzetlen anyagi és teljes körű technikai támogatásának köszönhetően működik!

 

http://www.adminsys.hu

Bejelentkezés

"A léleknek lélek iránt való érzékenysége a szeretet." (Hamvas Béla)

Archívum